Disaster Recovery (DR)
A disaster recovery, DR (Katasztrófa utáni helyreállítás) egy fontos része a vállalati informatikai stratégiának, amely olyan lépéseket és eljárásokat foglal magában, melyek célja váratlan események (például természeti katasztrófák, tűzvész, áramkimaradások vagy kibertámadások) bekövetkezte után az informatikai infrastruktúra és az adatok gyors helyreállítása. Minimalizálja a vállalati tevékenységek megszakadásából és az adatvesztésből eredő károkat, és biztosítja az üzleti folytonosságot.
DR tervezés kulcsfontosságú elemei:
- Kockázatelemzés és az üzleti hatások elemzése (BIA): Az első lépés meghatározni, hogy milyen események jelentenek kockázatot az üzleti működésre, és milyen hatással vannak az üzleti tevékenységekre.
- Fontossági sorrend és visszaállítási célok meghatározása: Egyértelműen meg kell határozni, hogy mely rendszerek és adatok kritikusak az üzleti működés szempontjából, ezen belül pedig meghatározni a helyreállítási idő- (Recovery Time Objective, RTO) és adatkonzisztencia-célokat (Recovery Point Objective, RPO).
- Helyreállítási terv Készítése: Ez magában foglalja a helyreállítási eljárásokat, a szükséges erőforrásokat és az érintett személyzet feladatait.
- Helyreállítási tesztelés: Rendszeres teszteléssel biztosítják, hogy a helyreállítási terv valós körülmények között működőképes és hatékony legyen.
- Kommunikációs terv: Fontos, hogy legyen egy tervezett kommunikációs stratégia az érdekeltek tájékoztatására a katasztrófa ideje alatt és utána.
DR megoldások és technológiák:
- Adatmentés és archiválás: Az adatok biztonsági másolatainak készítése és tárolása biztonságos, gyakran földrajzilag elkülönített helyszíneken.
- Felhőalapú helyreállítási szolgáltatások: Számos szolgáltató kínál DR-as-a-Service (DRaaS) megoldásokat, amelyek lehetővé teszik a cégeket számára, hogy gyorsan visszaállítsák rendszereiket a felhőbe telepített infrastruktúrára építve.
- Forró és hideg helyszínek: Kis idő alatt indítható „forró” helyszínek, valamint hosszabb időt és több erőfeszítést igénylő „hideg” helyszínek létrehozása kritikus rendszerek, alkalmazások és adatok helyreállításának támogatására.
A megfelelő katasztrófa utáni helyreállítási stratégia segíthet a vállalatoknak felkészülni a váratlan eseményekre, minimalizálni azok negatív hatásait az üzleti működésre, és biztosítani az üzleti folytonosságot a kritikus időszakokban.
DR tervezés kulcsfontosságú elemei:
- Kockázatelemzés és az üzleti hatások elemzése (BIA): Az első lépés meghatározni, hogy milyen események jelentenek kockázatot az üzleti működésre, és milyen hatással vannak az üzleti tevékenységekre.
- Fontossági sorrend és visszaállítási célok meghatározása: Egyértelműen meg kell határozni, hogy mely rendszerek és adatok kritikusak az üzleti működés szempontjából, ezen belül pedig meghatározni a helyreállítási idő- (Recovery Time Objective, RTO) és adatkonzisztencia-célokat (Recovery Point Objective, RPO).
- Helyreállítási terv Készítése: Ez magában foglalja a helyreállítási eljárásokat, a szükséges erőforrásokat és az érintett személyzet feladatait.
- Helyreállítási tesztelés: Rendszeres teszteléssel biztosítják, hogy a helyreállítási terv valós körülmények között működőképes és hatékony legyen.
- Kommunikációs terv: Fontos, hogy legyen egy tervezett kommunikációs stratégia az érdekeltek tájékoztatására a katasztrófa ideje alatt és utána.
DR megoldások és technológiák:
- Adatmentés és archiválás: Az adatok biztonsági másolatainak készítése és tárolása biztonságos, gyakran földrajzilag elkülönített helyszíneken.
- Felhőalapú helyreállítási szolgáltatások: Számos szolgáltató kínál DR-as-a-Service (DRaaS) megoldásokat, amelyek lehetővé teszik a cégeket számára, hogy gyorsan visszaállítsák rendszereiket a felhőbe telepített infrastruktúrára építve.
- Forró és hideg helyszínek: Kis idő alatt indítható „forró” helyszínek, valamint hosszabb időt és több erőfeszítést igénylő „hideg” helyszínek létrehozása kritikus rendszerek, alkalmazások és adatok helyreállításának támogatására.
A megfelelő katasztrófa utáni helyreállítási stratégia segíthet a vállalatoknak felkészülni a váratlan eseményekre, minimalizálni azok negatív hatásait az üzleti működésre, és biztosítani az üzleti folytonosságot a kritikus időszakokban.