Skip to main content

Hozzáférés-szabályozás (Access Control)

Hozzáférés-szabályozás azon mechanizmusokat és protokollokat jelenti, melyek célja, hogy korlátozzák a fizikai vagy virtuális forrásokhoz, például épületekhez, szobákhoz, hálózatokhoz, adatbázisokhoz, fájlokhoz vagy egyéb érzékeny információkhoz való hozzáférést. Ez biztosítja, hogy csak azonosított és engedélyezett személyek, rendszerek vagy szervezetek férhessenek hozzá ezekhez a forrásokhoz, miközben megakadályozzák a jogosulatlan hozzáférési kísérleteket.

A hozzáférés-szabályozás különböző formákat ölthet:
- Fizikai hozzáférés-szabályozás: Az épületek, irodák vagy adatközpontok bejáratainál alkalmazott biztonsági intézkedések, mint például kulcskártyák, biometrikus azonosítás (ujjlenyomat, íriszellenőrzés) vagy biztonsági őrök.
- Virtuális hozzáférés-szabályozás: Szoftveres alapú szabályozás, amely meghatározza, hogy milyen felhasználók férhetnek hozzá bizonyos adatokhoz vagy alkalmazásokhoz egy számítógépes hálózatban. Ez magában foglalhatja a jelszóval való védelmet, kriptográfiai kulcsokat, hozzáférés-szabályozási listákat (ACL), vagy kétlépcsős azonosítást.
- Role-Based Access Control (RBAC): A felhasználók jogosultságainak kezelése a felhasználó szerepe alapján, amely lehetőséget biztosít arra, hogy a felhasználók csak azokhoz az erőforrásokhoz férjenek hozzá, amelyekre szükségük van a munkájuk elvégzéséhez.
- Mandatory Access Control (MAC) és Discretionary Access Control (DAC): Két különböző hozzáférés-szabályozási modell, melyek az erőforrásokhoz való hozzáférés szigorúságát és rugalmasságát határozzák meg.

A hatékony hozzáférés-szabályozás elengedhetetlen a szervezetek biztonsági stratégiájában, mivel segít védelmezni a bizalmas információkat, minimalizálja a biztonsági incidenseket és megfelel a szabályozási kötelezettségeknek.