Turing-teszt (Turing Test)
A Turing-teszt az angol Alan Turing matematikus által 1950-ben kidolgozott, a gépi intelligencia emberi szintű megnyilvánulásának empirikus vizsgálatára szolgáló módszertani eljárás. A teszt alapvető funkciója annak meghatározása, hogy egy gép képes-e olyan válaszokat generálni, amelyek megkülönböztethetetlenek egy emberi válaszadó reakcióitól, függetlenül attól, hogy a gép rendelkezik-e valódi tudatossággal. A kísérleti elrendezés során egy humán bíráló szöveges interfészen keresztül kommunikál egy emberrel és egy géppel, anélkül, hogy tudná, melyik fél melyik válaszokat adja. Amennyiben a bíráló statisztikailag szignifikáns mértékben nem képes azonosítani a gépet, az intelligensnek tekinthető. Az eljárás legfőbb előnye, hogy objektív, viselkedésalapú kritériumrendszert biztosít a mesterséges intelligencia fejlődésének mérésére. Bár technikai korlátai miatt ma már kiegészítésre szorul, történelmi jelentősége a kognitív számítástechnikában megkérdőjelezhetetlen.