A „802.11” egy vezeték nélküli hálózati kommunikációs szabványok családja, amelyet az IEEE (Institute of Electrical and Electronics Engineers) fejlesztett ki. Ez a szabványsorozat lehetővé teszi az eszközök számára, hogy vezeték nélkül, rádióhullámok segítségével kommunikáljanak egymással vagy egy hozzáférési ponton keresztül. A 802.11 szabványok kulcsfontosságúak a Wi-Fi-hálózatok létrehozásában és működtetésében, amelyek ma széles körben elterjedtek otthonokban, irodákban és nyilvános helyszíneken egyaránt.
A „802.11” szabványcsalád több különböző verziót foglal magában, mindegyik különböző maximális adatátviteli sebességeket, frekvenciasávokat és egyéb jellemzőket kínál. Az első, széles körben elterjedt szabvány a 802.11b volt, amelyet később további fejlesztések követtek, mint például a 802.11a, 802.11g, 802.11n (Wi-Fi 4), 802.11ac (Wi-Fi 5) és a legújabb, 802.11ax (Wi-Fi 6).
Ezek a szabványok javítják a vezeték nélküli hálózati teljesítményt, kiterjesztik a hatótávolságot, és növelik az adatbiztonságot. Az újabb verziók általában kompatibilisek a korábbiakban definiált szabványokkal, lehetővé téve a különböző generációjú eszközök zökkenőmentes együttműködését. A 802.11 szabványok folyamatos fejlesztése kulcsfontosságú a vezeték nélküli hálózati technológia fejlődésében, így támogatva a felhasználói igények növekedését és az új alkalmazások megjelenését.